hu de en cz

Miért éppen a Fertő tó? Látnivalók, kirándulóhelyek, természet és vidéki báj - 2. rész

A Fertő-Hanság Nemzeti Park, Fertőújlak, Sarród, Fertőd, Fertőszéplak valamint Hegykő bebarangolása után röpke, ám annál frissítőbb pihenőt tartva a Hegykővel szomszédos Fertőhomokon folytattuk Fertő-parti kirándulásunkat.

 A 16. század derekától horvát ajkú település híven ápolja hagyományait tamburazenekara, néptáncegyüttese, hagyományőrző kézműves programjai által. A bicikliút közvetlen közelében találjuk a tájházat - megcsodáltuk a régmúlt népviseletét, megszemléltük a helytörténeti dokumentumokat és szemügyre vettük a valamikori használati tárgyakat. A neoromán stílusú Szent Anna templomhoz vezetett ezután utunk, ahol meghitt perceket töltöttünk a templom freskóit csodálva. Ugyancsak kedvelt pihenőhelye lehet a kitikkadt és megfáradt kirándulóknak a szomszédos falu, Hidegség frissítő forrása. A jóízű forrást - melyről Hidegség a nevét kapta - a település központjában találjuk. A közelben fellelhető papkertben még huszonegy forrás csörgedez. Figyelemreméltó műemlék a falu Árpád-kori Szent András temploma - a kápolna 13. századi freskóit idegenvezetés keretében szemlélhetjük meg. A lovas kultúra szerelmeseit a közeli Ilona-majorban várják sportolási és szabadidős lehetőségekkel.

A történelem során Hegykő, Fertőhomok és Hidegség szorgos-dolgos lakóinak életét hasonlóképpen határozta meg a Fertő tó sajátos, kivételesen termékeny vízparti környezete. Az itteni zöldségtermesztésre később bővebben, külön írás keretében is érdemes lesz kitérni; elöljáróban csupán annyit, hogy a helyi kiváló minőségű paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, hagyma okkal váltak megannyi bel- és külföldi piacon híressé és népszerűvé.

A Fertő-part egyik legmeghatározóbb kirándulóhelye a fertőbozi Gloriette kilátó. A 19. század elején klasszicista stílusban épített magaslat a már korábban (kirándulásunk első részében) említésre került Széchenyi Ferenc nevéhez köthető - talán emlékszik még a Kedves Olvasó, ő Fertőszéplak szülötte, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. Lenyűgöző panorámában gyönyörködhetünk; a lábaink előtt hever a Fertő tó nádasvilága, a tó magyar és osztrák partvonala, a Soproni-hegység, az Alpok lábai, a távolban pedig a Pozsonyi-hegy. Az erdő mélyén, Fertőboz, Hidegség és Nagycenk határán egy kaukázusi fenyőkkel körbevett sírboltot talál az erre kiránduló: az egykori kápolna és remetelak helyén Széchenyi Béla (Széchenyi István, a legnagyobb magyar fia) és felesége, Erdődi Hanna nyugszanak. A “hit, remény és szeretet” jegyében épült emlékművet megközelíthetjük Fertőboz felől a szőlőföldek között barangolva - kis csapatunk a nagycenki útról, Szent Apollónia szobránál kanyarodott a földútra -, de végigsétálhatunk akár a nagycenki Széchenyi kastélytól 2,6 kilométer hosszan elnyúló hársfasoron is. A Fertő-parti látnivalók közül az egyik leghíresebb és leglátogatottabb a nagycenki kastély, a Széchenyi család ősi birtoka. A környék számos látnivalója, kirándulóhelye a jól ismert családhoz kapcsolódik. Az újjáépített kastély és az ott helyet kapó Széchenyi István Emlékmúzeum önmagában is tartalmas programot kínál. Hosszú sétát tehetünk a már említett, a világörökség védelme alatt álló hársfasoron, Széchenyi Antal gróf és felesége, Barkóczy Zsuszanna több mint 200 évvel ezelőtti lovassétáit megidézve; ellátogathatunk a Szent István plébániatemplom mögött meghúzódó temetőbe, hogy felkeressük a Széchenyi család mauzóleumát; mind a gyermek mind a felnőtt vasút rajongók örömére megszemlélhetjük a Széchenyi Múzeumvasutat és rövid, de emlékezetes utat tehetünk a gyermekvasúton.

Fertőbozon, a Gloriette magaslatáról körbetekintve szembetűnő a táj változása: itt már a soproni borvidék lankái között találjuk magunkat. Az egykori Széchenyi pincében ma is kiváló borház működik és a szomszédos Balf ugyancsak a soproni borvidék egyik sajátos és karakteres szőlő- valamint bortermelő helye. Csaknem minden háznál vásárolhatunk és fogyaszthatunk a helyi termelők által készített borokból. Gyógyvize legalább ilyen népszerű - magas kénhidrogén tartalmú gyógyvízét már a rómaiak is előszeretettel használták fürdésre és ivókúrára egyaránt. Az élénk fürdőélet, a virágzó szőlészetek mellett azonban Balf szomorú nemzeti emlékhelyünk is: a második világháború során munkaszolgálatos tábor működött a községben, ahol megközelítőleg 2000 ember vesztette életét az embertelen bánásmód következtében, köztük Szerb Antal író, irodalomtörténész. A szoboregyüttesből épült emlékművet a temetődomb oldalában találjuk.

Balfról Sopron irányába tovább indulva értük el kirándulásunk utolsó állomását, a Fertő-tó látnivalók szempontjából talán leghíresebb települését, Fertőrákost. A falu látképe is műemléki védettségű. A hosszú történelmi múlttal büszkélkedő település már a kereszténység előtt lakott volt, a 3. században épített, a Római Birodalom területén virágkorát élő Mithrász-szentély tanúsága szerint. A szentélyt a magyar-osztrák határon találjuk Fertőrákos és Fertőmeggyes (Mörbisch) között - gyalog és biciklivel éppúgy kiválóan megközelíthető. Hasonló római kori föld alatti templomból igen kevés maradt fenn, mely még különlegesebbé teszi a barlang szentélyt. Ugyancsak a rómaiak idejére datálható a településben folyó kőfejtés, mely egészen a 20. század közepéig meghatározta mind a környék, mind a távolabbi települések, városok építészetét. A fertőbozi Gloriette kilátó is a fertőrákosi kőfejtő természeti kincséből épült, de Bécs számos épületéhez ugyancsak itt bányászták a kőanyagot. Oszlopcsarnokos elrendezése különleges látványosság; geológiai, őslénytani és botanikai szempontból szintúgy unikum. Azoknak, akik különleges és színvonalas színházi-, koncert-, tánc- és opera élményre vágynak, jószívvel ajánljuk a Kőfejtő változatos programját. A településen sétálva újabb sajátosságra figyelhetünk fel: itt található Magyarországon az egyetlen eredeti helyén álló, a 16. században épült pellengér vagy szégyenoszlop -  a valamikori település önálló bíráskodásának mementoja. Fertőrákos európai hírű Ásványmúzeumáról is méltán híres. A kalcitkiállítás 2000 ásványt, 300 ősmaradványt, valamint 2, korábban ismeretlen ősemlős megkövesült leleteit tárja az érdeklődők elé. A település középpontja a nagyrészt felújításra váró püspöki kastély. Innen, a bicikliútról lekanyarodva juthatunk a vitorlás kikötőbe, vagy picivel odébb tekerve a víz közvetlen közelébe: a strandra, a hajókikötőbe, valamint a nádfedeles cölöpházakhoz.

A Fertő tó hajózás szempontjából is remek választás. A víz nyáron kellemesen meleg, így fürdésre kiválóan alkamas, azonban a fertő-tavi hajózás egész évben különleges lehetőséget kínál a tó és annak környékének megismerésére a fertőrákosi kikötőből útra kelve. A Drescher Hajózási Társaság ( http://www.fertotavihajoutak.hu/ ) valamint a Fertő-tavi Hajózási Kft. (http://www.fertohajo.hu/) egyaránt színes sétahajózási programokkal és kompjáratokkal várja az utazni vágyókat; naponta többször indulnak járatok Mörbisch, Rust és Illmitz kikötőibe. Gyönyörködhetünk a naplementében egy koktélozással egybekötött romantikus ringatózás során, eljuthatunk hajóval a mörbischi víziszínpad előadásaira, de összeköthetjük a sétahajózást kerékpártúrával, ruszti és burgenlandi kirándulással, panorámavonatozással, lovas kocsikázással egyaránt - miközben a tó növény- és állatvilágát is lehetőségünk van közelebbről megismerni. Ha már Fertőrákos felé kirándulunk, érdemes a közeli és történelmi szempontból kivételesen hangsúlyos Páneurópai Piknik Emlékhelyet is felkeresni, mely az 1980-as évek végén mérföldkövét jelentette az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának.

Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk egy Fertő-parti kiránduláshoz, bízunk benne, hogy hamarosan alkalmunk nyílik a Fertő tó osztrák oldalát is hasonlóképpen bebarangolni! Kellemes időtöltést kíván Önöknek a Tornácos csapata!

Képek

Online ajánlat / foglalás
Hírlevél feliratkozás
Útvonal

Tornácos Ház - 9437 Hegykő, Kossuth L. u. 74. TEL.: +36 99 540 200 FAX: +36 99 540 209 E-mail: tornacos@tornacos.hu

webfejesztés:
készítette: FekiWebstudio
design:
szállás, fertőpart, étterem, hegykő, panzió, szoba