_n_4j-205b-1641325590.jpeg)
Négy csodálatos napot tölthettem el a családommal a Tornacosban. Nagyon kedves a személyzet,a konyha kiválló,a szobák kényelmesek. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Azt hiszem leszünk még az Önök vedégei. További sok sikert kíván Kósa Roland és családja Szilasról,Szlovakiából
Kósa RolandA 16. század derekától horvát ajkú település híven ápolja hagyományait tamburazenekara, néptáncegyüttese, hagyományőrző kézműves programjai által. A bicikliút közvetlen közelében találjuk a tájházat - megcsodáltuk a régmúlt népviseletét, megszemléltük a helytörténeti dokumentumokat és szemügyre vettük a valamikori használati tárgyakat. A neoromán stílusú Szent Anna templomhoz vezetett ezután utunk, ahol meghitt perceket töltöttünk a templom freskóit csodálva. Ugyancsak kedvelt pihenőhelye lehet a kitikkadt és megfáradt kirándulóknak a szomszédos falu, Hidegség frissítő forrása. A jóízű forrást - melyről Hidegség a nevét kapta - a település központjában találjuk. A közelben fellelhető papkertben még huszonegy forrás csörgedez. Figyelemreméltó műemlék a falu Árpád-kori Szent András temploma - a kápolna 13. századi freskóit idegenvezetés keretében szemlélhetjük meg. A lovas kultúra szerelmeseit a közeli Ilona-majorban várják sportolási és szabadidős lehetőségekkel.
A történelem során Hegykő, Fertőhomok és Hidegség szorgos-dolgos lakóinak életét hasonlóképpen határozta meg a Fertő tó sajátos, kivételesen termékeny vízparti környezete. Az itteni zöldségtermesztésre később bővebben, külön írás keretében is érdemes lesz kitérni; elöljáróban csupán annyit, hogy a helyi kiváló minőségű paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, hagyma okkal váltak megannyi bel- és külföldi piacon híressé és népszerűvé.
A Fertő-part egyik legmeghatározóbb kirándulóhelye a fertőbozi Gloriette kilátó. A 19. század elején klasszicista stílusban épített magaslat a már korábban (kirándulásunk első részében) említésre került Széchenyi Ferenc nevéhez köthető - talán emlékszik még a Kedves Olvasó, ő Fertőszéplak szülötte, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. Lenyűgöző panorámában gyönyörködhetünk; a lábaink előtt hever a Fertő tó nádasvilága, a tó magyar és osztrák partvonala, a Soproni-hegység, az Alpok lábai, a távolban pedig a Pozsonyi-hegy. Az erdő mélyén, Fertőboz, Hidegség és Nagycenk határán egy kaukázusi fenyőkkel körbevett sírboltot talál az erre kiránduló: az egykori kápolna és remetelak helyén Széchenyi Béla (Széchenyi István, a legnagyobb magyar fia) és felesége, Erdődi Hanna nyugszanak. A “hit, remény és szeretet” jegyében épült emlékművet megközelíthetjük Fertőboz felől a szőlőföldek között barangolva - kis csapatunk a nagycenki útról, Szent Apollónia szobránál kanyarodott a földútra -, de végigsétálhatunk akár a nagycenki Széchenyi kastélytól 2,6 kilométer hosszan elnyúló hársfasoron is. A Fertő-parti látnivalók közül az egyik leghíresebb és leglátogatottabb a nagycenki kastély, a Széchenyi család ősi birtoka. A környék számos látnivalója, kirándulóhelye a jól ismert családhoz kapcsolódik. Az újjáépített kastély és az ott helyet kapó Széchenyi István Emlékmúzeum önmagában is tartalmas programot kínál. Hosszú sétát tehetünk a már említett, a világörökség védelme alatt álló hársfasoron, Széchenyi Antal gróf és felesége, Barkóczy Zsuszanna több mint 200 évvel ezelőtti lovassétáit megidézve; ellátogathatunk a Szent István plébániatemplom mögött meghúzódó temetőbe, hogy felkeressük a Széchenyi család mauzóleumát; mind a gyermek mind a felnőtt vasút rajongók örömére megszemlélhetjük a Széchenyi Múzeumvasutat és rövid, de emlékezetes utat tehetünk a gyermekvasúton.
Fertőbozon, a Gloriette magaslatáról körbetekintve szembetűnő a táj változása: itt már a soproni borvidék lankái között találjuk magunkat. Az egykori Széchenyi pincében ma is kiváló borház működik és a szomszédos Balf ugyancsak a soproni borvidék egyik sajátos és karakteres szőlő- valamint bortermelő helye. Csaknem minden háznál vásárolhatunk és fogyaszthatunk a helyi termelők által készített borokból. Gyógyvize legalább ilyen népszerű - magas kénhidrogén tartalmú gyógyvízét már a rómaiak is előszeretettel használták fürdésre és ivókúrára egyaránt. Az élénk fürdőélet, a virágzó szőlészetek mellett azonban Balf szomorú nemzeti emlékhelyünk is: a második világháború során munkaszolgálatos tábor működött a községben, ahol megközelítőleg 2000 ember vesztette életét az embertelen bánásmód következtében, köztük Szerb Antal író, irodalomtörténész. A szoboregyüttesből épült emlékművet a temetődomb oldalában találjuk.
Balfról Sopron irányába tovább indulva értük el kirándulásunk utolsó állomását, a Fertő-tó látnivalók szempontjából talán leghíresebb települését, Fertőrákost. A falu látképe is műemléki védettségű. A hosszú történelmi múlttal büszkélkedő település már a kereszténység előtt lakott volt, a 3. században épített, a Római Birodalom területén virágkorát élő Mithrász-szentély tanúsága szerint. A szentélyt a magyar-osztrák határon találjuk Fertőrákos és Fertőmeggyes (Mörbisch) között - gyalog és biciklivel éppúgy kiválóan megközelíthető. Hasonló római kori föld alatti templomból igen kevés maradt fenn, mely még különlegesebbé teszi a barlang szentélyt. Ugyancsak a rómaiak idejére datálható a településben folyó kőfejtés, mely egészen a 20. század közepéig meghatározta mind a környék, mind a távolabbi települések, városok építészetét. A fertőbozi Gloriette kilátó is a fertőrákosi kőfejtő természeti kincséből épült, de Bécs számos épületéhez ugyancsak itt bányászták a kőanyagot. Oszlopcsarnokos elrendezése különleges látványosság; geológiai, őslénytani és botanikai szempontból szintúgy unikum. Azoknak, akik különleges és színvonalas színházi-, koncert-, tánc- és opera élményre vágynak, jószívvel ajánljuk a Kőfejtő változatos programját. A településen sétálva újabb sajátosságra figyelhetünk fel: itt található Magyarországon az egyetlen eredeti helyén álló, a 16. században épült pellengér vagy szégyenoszlop - a valamikori település önálló bíráskodásának mementoja. Fertőrákos európai hírű Ásványmúzeumáról is méltán híres. A kalcitkiállítás 2000 ásványt, 300 ősmaradványt, valamint 2, korábban ismeretlen ősemlős megkövesült leleteit tárja az érdeklődők elé. A település középpontja a nagyrészt felújításra váró püspöki kastély. Innen, a bicikliútról lekanyarodva juthatunk a vitorlás kikötőbe, vagy picivel odébb tekerve a víz közvetlen közelébe: a strandra, a hajókikötőbe, valamint a nádfedeles cölöpházakhoz.
A Fertő tó hajózás szempontjából is remek választás. A víz nyáron kellemesen meleg, így fürdésre kiválóan alkamas, azonban a fertő-tavi hajózás egész évben különleges lehetőséget kínál a tó és annak környékének megismerésére a fertőrákosi kikötőből útra kelve. A Drescher Hajózási Társaság ( http://www.fertotavihajoutak.hu/ ) valamint a Fertő-tavi Hajózási Kft. (http://www.fertohajo.hu/) egyaránt színes sétahajózási programokkal és kompjáratokkal várja az utazni vágyókat; naponta többször indulnak járatok Mörbisch, Rust és Illmitz kikötőibe. Gyönyörködhetünk a naplementében egy koktélozással egybekötött romantikus ringatózás során, eljuthatunk hajóval a mörbischi víziszínpad előadásaira, de összeköthetjük a sétahajózást kerékpártúrával, ruszti és burgenlandi kirándulással, panorámavonatozással, lovas kocsikázással egyaránt - miközben a tó növény- és állatvilágát is lehetőségünk van közelebbről megismerni. Ha már Fertőrákos felé kirándulunk, érdemes a közeli és történelmi szempontból kivételesen hangsúlyos Páneurópai Piknik Emlékhelyet is felkeresni, mely az 1980-as évek végén mérföldkövét jelentette az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának.
Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk egy Fertő-parti kiránduláshoz, bízunk benne, hogy hamarosan alkalmunk nyílik a Fertő tó osztrák oldalát is hasonlóképpen bebarangolni! Kellemes időtöltést kíván Önöknek a Tornácos Hotel csapata!
